Régen volt, már alig emlékszem rád,
elhalványult az arcod annyi év után.
Régen mindig velem voltál,
jóban, rosszban mellettem álltál.
Elmúlt már…
Sokszor volt, hogy egymást átkarolva néztük a csillagos eget,
vállamra borultál, s a boldogságtól könnyes lett a szemed.
Én tudom, hogy mit jelentettél nekem,
te voltál az első, igaz szerelem.
Elmúlt már…
Együtt átéltünk sok mindent,
mégis egy téli napon vége lett.
Lezárult egy fejezet,
s most már úgy érzem, elhiszem.
Elmúlt már…
Mikor elmentél, zokogva ájultam bele az ágyamba,
minden éjszaka érted imádkoztam.
Alig hittem el, hogy nem leszel többé,
de ma már elhiszem, csúnyán átvertél.
Elmúlt már…
Már nem hiányzol egy kicsit sem,
3 év után fejemből végre kivertelek.
Szívemből érzem, megszerettem mást,
s a régi veled töltött idő feledésbe szállt.
Elmúlt már…
Vége, lezártam magamban a te emlékedet,
s ami veled történt meg, ne jöjjön vissza sosem.
Kihűlt végleg, amit irántad éreztem,
Kihűlt a szerelem, mely egykor egyfolytában égetett.
Elmúlt már…
Te nem voltál más,
csak az első csalódás.
De legalább megtanultam,
hogy nem szabad hinni az első benyomásban.
Elmúlt már…
Ha nevedet hallom, már nem hiányollak,
ha meglátnálak, eltaposnálak.
Ma már csak gyűlöletet érzek, semmi mást,
azért, mert egy téli, havas estén elhagytál!!!
Cimkék: Elmúlt szerelem
Oszd meg!
