Összeszedem bátorságom, hogy odalépjek hozzád,
s kimondom a szót, mely megsúgja kicsi szívem titkát.
Meghallod majd akkor belülről azt a dobbanást,
ami elárulja neked, hogy én mindig gondolok rád.
Kimondom a szót, melyet most még nehéz kiejteni,
de utána viszont sosem fogok többé könnyeket ejteni.
S talán hozzád bújva elfelejtem a mással töltött éjszakákat,
kimondom a szót, mellyel rájössz könnyen, mi is az én vágyam.
Átölellek, megcsókollak, s elmúlik a bánat,
te lehet csodálkozol még, hogy ez az én nagy vágyam.
De újra és újra kimondom a szót,
hidd csak el, hogy neked szól.
Kimondom a szót végre, melyet olyan sokáig magamba tartottam,
vedd észre, tiéd a szívem, csak számodra tartogattam.
A szó,az, hogy Szeretlek, csak neked szólhat,
mert a szívemnek napról-napra egyre fontosabb vagy.
Kimondom a szót, most már te is boldogabb lehetsz,
elárulja mindezt szép, ragyogó szemed.
Most már te is bátran átölelhetsz,
Nem félhetsz, ha kimondom a szót: szeretlek!
Cimkék: Szerelem
Oszd meg!
